szöveg színház

Alapszabálya

a

Szöveg Színház

Színházi Egyesületnek

2009.

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. §. (1) bekezdése alapján létrehozták a Szöveg Színház Színházi Egyesületet.
A Szöveg Színház Színházi Egyesület 2006. október 20. napján tartott közgyűlése Alapszabályt fogadott el, melyet a Fővárosi Bíróság hiánypótló végzésének megfelelően kijavított, 2007. január 8. napján kelt módosításokat, valamint a Fővárosi Bíróság 2007. február 7. napján kelt újabb hiánypótló végzésének megfelelő javított, 2007. február 19. napján kelt, valamint a 2007. október 12. napján kelt és az Alapító Okiratban már átvezetett, továbbá a 2009. május 5. és 2009. július 01. napján, illetőleg 2009. július 13. napján kelt módosításokat tartalmazza, mely utóbbiakat félkövér betűvel szedve és azokat egységes szerkezetbe foglalva az alábbi alapszabályt fogadja el.

I.
Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Szöveg Színház Színházi Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 1077 Budapest, Rottenbiller u. 54. I. em. 9.

3. Az Egyesület működési területe: Magyarország és az Európai Unió területe

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományaiból, valamint pályázatokon elnyert pénzeszközökből, támogatásokból fedezi.

II.
Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület társadalmi szervezet. Az egyesület jogi személy.

2. Az Egyesület célja: Az Egyesület célja és feladata - mint nevében is jelzi - elsősorban színházművészeti, előadóművészi tevékenység végzése, művészeti alkotások létrehozása a színház- és filmművészet, valamint a forgatókönyvírás és az előadó-művészet területén. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más személy is részesülhet.

3. Az Egyesület tevékenysége keretében
- színház- és előadó-művészeti produkciókat hoz létre,
- színházi fellépéseket vállal,
- képviseli a színház és filmművészet ügyét,
- támogatja a színházi és előadó-művészeti produkciókat,
- színházi és előadó-művészeti tevékenységet folytató személyeket támogat,
- oktatást vállal,
- fotóművészeti produktumokat hoz létre,
- képviseli a fotóművészet ügyét,
- támogatja a fotóművészeket,
- fotóművészeti kiállításokat szervez,
- felvállalja, hogy az előadóművészek, színházak, fotóművészek, alkotókörök által pályázat útján megszerezhető pénzek, valamint egyéb állami támogatások pályázat útján történő megszerzése érdekében az érintett szervezetek előtt érdekvédelmi szervezetként fellép, a pályázati feltételek alakítása érdekében felszólal, javaslatokat dolgoz ki.

Az Egyesület célja továbbá tagjainak mindenkor megfelelő, naprakész információkkal történő ellátása, széleskörű ismeret-terjesztés, tájékoztatás az aktuális támogatási lehetőségekről, forrásokról, valamint a hasonló hazai és nemzetközi érdekvédelmi szervezetekkel történő együttműködés.

Az Egyesület cél szerinti közhasznú tevékenysége

Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI: törvény 26. § c) pontjába foglalt tevékenységek közül az alábbiakat végzi:
- Ad 3. tudományos tevékenység, kutatás,
- Ad 4. nevelés es oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- Ad 5. kulturális tevékenység,
- Ad 6. kulturális örökség megóvása,

Az Egyesület közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet végez, szolgáltatásaiban - tagjain kívül - bármely rászoruló részesülhet.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

5. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint másodlagos gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, azok megvalósításához szükséges mértékben, kizárólagosan másodlagosan végez. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

III.
Az Egyesület tagjai

1. Az Egyesület tagja minden olyan:

- magyar és külföldi állampolgár természetes személy;
- jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
- önkormányzatok és társulásaik;
- költségvetési szerv,
akinek/amelynek tagként való felvételét a Közgyűlés elfogadta és aki/amely az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettsége vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és tagdíj megfizetésére.

2. Pártoló tag lehet minden olyan belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval azzal, hogy a pártoló tag az általa vállalt hozzájárulást köteles megfizetni.

3. Tagként történő felvételhez legalább 4 tag ajánlása szükséges. A tagként történő felvételéről a Közgyűlés egyszerű többséggel meghozott határozatával dönt.

4. Az Egyesület tagjának jogai:

- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
- ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
- felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
- az Egyesület szerveibe választhat, illetve választható;
- Titkárt választhat, illetve titkárrá választható;
- indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
- betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
- a tagok egytizede írásban, az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

5. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

IV.

1. Az Egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével, kilépésével vagy kizárásával, valamint az Egyesület megszűnésével.
Az Egyesület titkos, minősített (2/3-os) szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

2. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül
- azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat és a tagdíj-tartozás kiegyenlítésére – legalább 15 napos határidőt tartalmazó – felhívásban közölt határidő is eredménytelenül eltelt.
- azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

3. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

4. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni.

5. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

V.

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

VI.

Az Egyesület tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghozott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az Egyesületi célok megvalósítása érdekében: a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

VII.

1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden olyan kérdésben dönthet, amely nem tartozik az Alapszabály szerint más szerv hatáskörébe. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Legalább évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, és rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egytizede azt – a cél megjelölésével – igényli írásban vagy bármely két tisztségviselő közösen előterjesztett írásbeli kérelmében azt szükségesnek tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

2. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint fele (50 % + 1 fő) jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően legkésőbb 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A meghívók kiküldése történhet postai úton, futárral, személyes kézbesítéssel, faxon, e-mailben egyaránt.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

3. A Közgyűlés – eltérő rendelkezések hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. Az éves beszámolót a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával hagyja jóvá.

4. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az Alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az Alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

VIII.
Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület képviselő szervei:

Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által az Egyesület tagjai közül választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség a tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ.

Az Egyesület gazdálkodásának és napi ügyintézésének feladatait a Közgyűlés által megválasztott titkár látja el, aki e tisztségében jogosult – külön, eseti meghatalmazás alapján - az Egyesület képviseletére azzal, hogy az általa tett, nettó 1.000.000,-Ft, azaz nettó egymillió forint ügyleti értéket meghaladó kötelezettségvállaláshoz az Elnökség utólagos jóváhagyása szükséges. A titkár megbízási jogviszonyban látja el feladatát, az Elnökségnek nem tagja, az Elnökség által utasítható.

A Közgyűlés, mind az Elnökség tagjait, mind a titkárt 5 évre választja.

A képviselő szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2. Az elnökség maga határozza meg működését Szervezeti és Működési Szabályzatában. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Közgyűlés fogadja el, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

3. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képes – de legalább évente kétszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint az ülésre külön is meg kell hívni.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

4. Az Elnök jogai és kötelességei:

- a Közgyűlést bármikor összehívhatja;
- a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
- a kiadások számláit ellenőrzi;
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
- a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely jogcímen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

A Egyesület első elnöke: Szántai Edina (1077 Budapest, Rottenbiller u. 54. 1/9.) szám alatti lakos.

5. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

- az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörében helyettesítheti az elnököt,
- az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

6. A titkár jogai és kötelességei:

- az Egyesület pénzállományának kezelése;
- a számlák kezelése és nyilvántartása;
- a pénztárkönyv vezetése;
- mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése;
- a számlák hitelességének ellenőrzése;
- az Egyesület mindennapi ügyeinek intézése során az Egyesület képviselete.

7. A felügyelő bizottság

A társaságnál 3 tagból álló felügyelő bizottság működik.

A felügyelő bizottság tagjait a társaság 5 évi időtartamra választotta.

7.1. Összeférhetetlenségi szabályok

7.1.1. Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok:

Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt.

Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság.

7.1.2. Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján:

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az Egyesület tagja
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület felügyelő bizottságának a tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

7.2. Az első felügyelő bizottság tagjai

- Alexics Rita (Anyja neve: Stachó Klára, 1116 Budapest, Alabástrom utca 39.)
- Mészáros Gyöngyvér (anyja neve: Gilicze Terézia, 2330 Dunaharaszti, Széchenyi u. 32.)
- Pál Dániel Levente (Anyja neve: Rosta Katalin, 1173 Budapest, Búbosbanka u. 5/b.)

7.3. A felügyelő bizottság feladatai:

- Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
- A felügyelő bizottság tagja az Egyesület Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
- A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

7.4. A felügyelő bizottság működése

A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségben az Egyesület tagja nem utasíthatja.

A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság szükséghez képes – de legalább évente kétszer – tart ülést, melyet a Felügyelő Bizottság Elnöke hív össze. Az ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 3 nap időköznek kell lennie.

A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az ügyvezető a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést.

A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, az Egyesület iratait, könyveit megvizsgálhatja.

IX.

Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden határozatát/ döntését jegyzőkönyvben, majd azt követően magukat a határozatokat határozatok könyvében rögzíti. A határozatok könyvében a határozatokat oly módon kell rögzíteni, amelyből a Közgyűlés/Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

A Közgyűlést levezető elnök a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

X.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

XI.

Az Egyesület harmadik személyekkel szembeni képviseletére az Elnök, illetve akadályozása esetén az elnökhelyettes jogosult. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben az Elnökség Elnökének vagy az Elnökség Elnökhelyettesének az Elnökség egy tagjával történő együttes aláírása szükséges.

XII.

1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés Az Egyesület vagyonát képezi. A tagdíjat az Egyesület Közgyűlése állapítja meg legalább ¾-es szótöbbséggel meghozott döntésével. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által jutatott összegekkel, valamint másodlagos gazdálkodási tevékenységéből származó bevételeiből gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási-, ügyviteli költségek, valamint Az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.
A tagdíjat havonta, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig kel megfizetni az Egyesület pénztárába.

2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály vagy a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani.

3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a titkár az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. Az Egyesület céljának elérése érdekében konferenciákat tart, kiadványokat ad ki, és jelentet meg, valamint céljai elérése érdekében gazdálkodó tevékenységet folytat, melyből elért nyereséget köteles az Egyesület céljára fordítani, eltérő felhasználás nem megengedett.

XIII.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

XIV.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

XV.
Beszámolási szabályok, közhasznúsági jelentés

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza:

- a számviteli beszámolót;
- a költségvetési támogatás felhasználását;
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
- a cél szerinti juttatások kimutatását;
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
- a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

A Közgyűlés és az Elnökség a határozatait az érintettekkel írásban közli, egyidejűleg a Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Egyesület honlapján közzéteszi, melyről az Elnök gondoskodik.
Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén minden külső érdeklődő betekinthet, mely szándékáról köteles előzetesen írásban értesíteni az Elnököt. A betekintés az Elnök engedélyezi, melyről írásban értesíti a kérelmezőt, megjelölve a betekintés helyszínét és időpontját.
Az Egyesület működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát honlapján vagy szórólapon biztosítja, mely mód megválasztásáról az Elnökség dönt és amelynek végrehajtásáról az elnök gondoskodik.

XVI.

A jelen okiratban szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló, 1989. évi II. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó Közgyűlési határozatok az irányadók.

Alapító Alapszabály kelte: Budapest, 2006. október 20.
Legutolsó módosítás kelte: Budapest, 2009. július 13.