Sokan gyűltünk össze a MOM színháztermében, hogy megnézhessük korunk egyik legünnepeltebb és legkreatívabb dzsesszzenészét, a még mindig nagyon fiatal Esperanza Spaldingot.

Az előadás egy igen hosszúra nyújtott intróval indult, amelyben először csak ambientes hangképek festődtek, majd megjelent a színpadon Spalding, elegáns estélyiben, bűbájos mosollyal az arcán, és mindjárt kaptunk egy kis énekimprovizációt. Spalding erőteljesebben kieresztette torkát, majd levonult a színpadról, és vissza sem jött többet. Hanem egy forrongó vulkánra lehettünk figyelmesek, és ahogy a zenekar belecsapott Good Lava című dalába, a rémséges hegy gyomra megnyílt, és nem más, mint Emily mászott ki belőle a vastagkeretes szemüvegében, rasztás-fonott hajára illesztett koronával. Igen, ez az este mindenestül az övé volt, Miss Spalding új lemezbéli alteregójáé. Az egész előadást végigkísérte egy véletlenül sem erőltetett, inkább játékos performansz, aminek keretében volt pantomimezés, tánc, hostesskedés, saját szemünkkel láthattuk ahogy végbemegy az evolúció, az emberi faj okossá válik (ehhez sok könyvet használtak), aztán ahogy elérte a csúcspontot, hanyatlani kezd, és funky-discoban bulizik. Jó volt látni, ahogy a vérprofi zenészek amatőr gimis színjátszókör jelleggel szórakoztatják a közönséget és persze magukat is. Rendkívül kellemes, élményekben gazdag este volt, pazar zenészi, és fület gyönyörködtető énekteljesítménnyel. A műsor rövidségét felhánytorgathatnám, de eszemben sincs. A színpadi rendezés és a koreográfia a Budapest Promoter és a Szöveg Színház Színházi Egyesület kivitelezésében valósult meg.